Felszámolási eljárás 1. rész
I. Felszámolási eljárás folyamata
A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
Többek között az adós, a hitelező és a végelszámoló kérelmére, a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte, a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján folytatható le.
Jelen cikkben a hitelező kérelmére indult felszámolási eljárás fontosabb tudnivalóit ismertetem:
Felszámolási kérelemben
- csatolni kell az adós utoljára közzétett éves (egyszerűsített éves) beszámolóját
- csatolni az adós írásbeli felszólításának igazolását
- meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét
- meg kell nevezni a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek
Ezt követően az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e.
a) Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
b) Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kéri-e a 45 napos fizetési haladékot a tartozása kiegyenlítésére, továbbá az adósnak be kell jelentenie a bíróságnak a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számlaszámát – ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számlaszámát is. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, ha a vagyonára büntetőeljárásban zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, vele szemben pénzbírságot szabtak ki vagy bűnügyi költség viselésére kötelezték.
A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg, ennek ,,ügyintézési határideje” 60 nap a kérelem beérkezésétől számítva. A felszámolást elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja lesz.
A bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a határozat meghozataláig felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai megfizetésére kötelezi az adóst. A felszámoló ezt a követelést külön bejelentés nélkül nyilvántartásba veszi, és a felszámolás kezdő időpontjában esedékes felszámolási költségként elszámolva fizeti ki.
II. Mikor állapítja meg a bíróság az adós fizetésképtelenségét?
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
*az a) és b) esetekben akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben, nem teljesítette, vagy
III. Extra tudnivalók a fizetési felszólítással kapcsolatban
A fizetési felszólításban meg kell jelölni
- az adós tartozásának jogcímét,
- összegét és a
- teljesítési határidőt, továbbá
- meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.
Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevénnyel feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha
a) a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,
b) a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy
c) a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.
IV. Mi a helyzet, ha az adósnak is van követelése a hitelezővel szemben?
Az adós a hitelező követelésének beszámítással történő teljesítésére akkor hivatkozhat, ha
a) közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja, hogy követelése fennáll, és a hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően keletkezett, azonban csak a hitelezői követelés vitatására nyitva álló határidőt követően vált esedékessé, vagy
b) közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja, hogy a hitelezővel szembeni követelésének fennállásáról vagy lejáratáról a fizetési felszólítás kézhezvételét követően szerzett tudomást, vagy
c) a beszámítani kért követelést a hitelező elismeri.