Vagyonszerzési illeték
Vagyonszerzési illeték
Vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, amikor bizonyos vagyontárgyakat szerzünk meg. Az illetékekről szóló törvény 1990. évi XCIII. törvény szabályozza, mikor és mennyit kell fizetni. Vagyonszerzési illeték 3 esetben merülhet fel. Ha valamit
- visszterhesen, azaz ellenszolgáltatás fejében szerzünk meg,
- ajándékozással, illetve
- örökléssel szerzünk meg.
Az Illetéktörvény alapján minden olyan vagyonszerzés visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik, amely során ellenszolgáltatás történik. Pl. ingatlan szerzése, gazdasági társaság (pl. kft.) üzletrészének megszerzése, gépjármű vagy más ingó dolog megszerzése.
Fontos, bizonyos esetekben nem kell illetéket fizetni, például, ha az illetékmentesség személyi (például helyi önkormányzatok) vagy tárgyi (az illeték tárgya mentes az illeték alól) mentesség alá esik.
Nem kell illetéket fizetni akkor sem, ha egy ingatlant terhelő építményi jog, haszonélvezeti vagy használati jog az érintett személy halálával szűnik meg. Ez esetekben bár az ingatlan tehermentessé válik, de az ingatlan tulajdonosának nem kell illetéket fizetnie.
Mikor kell megfizetni?
Az illetékfizetési kötelezettség különböző időpontokban keletkezhet.
Szerződéskötés esetén: az illetékfizetési kötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik.
Bírósági vagy hatósági döntéssel: az illeték a határozat jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napján keletkezik.
Árverési vétel esetén: az árverés napja a fizetési kötelezettség kezdete.
Egyéb esetekben: az illetékkötelezettség a tényleges vagyonszerzés napján keletkezik.
Ingatlan szerzéséhez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség keletkezésének a folyamata az alábbiak szerint alakul: az adásvételi szerződést a B400 NAV adatlappal együtt benyújtásra kerül a földhivatalhoz az illetékkötelezettség keletkezését (adásvételi szerződés aláírása) követő 30 napon belül, majd a földhivatal a szerződést az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően haladéktalanul továbbítja a NAV-hoz.
Ezt követően a NAV fizetési meghagyást (határozatot) küld, amelyben megállapítja az illeték összegét.
Mekkora mértékű?
Az illeték általános mértéke a megszerzett vagyon forgalmi értéke után 4%. Ha ingatlanról, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzéséről van szó, a következő szabályok érvényesek:
1 milliárd forintig 4%,
1 milliárd forint feletti forgalmi érték esetén 2%,
de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint illetéket kell fizetni.
Az illeték alapját a megszerzett vagyon teljes forgalmi értéke adja, terhek levonása nélkül.
Nem minősül lakástulajdonnak például egy gazdasági épület vagy olyan lakóházként (lakásként) nyilvántartott ingatlan, amelyet az elmúlt öt évben más célra hasznosítottak, például üzletként.
Az illetékalap csökkenthető, ha a lakáshoz haszonélvezeti vagy használati jog kapcsolódik.
Mik a cserepótló vétel szabályai?
A cserepótló vétel szabályait csak lakásingatlanokra, és csak magánszemély vevőre lehet alkalmazni. A cserepótló vétel egy kedvezmény, amely akkor kérhető, ha:
a vásárlást megelőző 3 évben eladtunk egy másik lakást, vagy
a vásárlást követő 1 évben el szeretnénk eladni egy másik lakást.
Egy lakásvásárlással szemben csak egy lakáseladást lehet figyelembe venni (az érték szempontjából a kedvezőbbet).
Illetékkedvezmény cserepótló vételnél
Ha a feltételek teljesülnek, a vevő az illetéket csak a két lakás értékkülönbözete után fizeti, 4%-os mértékben.
Illetékmentesség cserepótló vételnél
Teljes illetékmentesség is járhat, ha a cserepótló vétel feltételei teljesülnek, és a szerzett lakás értéke kisebb az eladott lakás értékénél.
Például, ha valaki 2024-ban eladott 50 millió forintért egy lakást, majd 2025-ben vesz egy másik lakást 45 millió forintért, és ezt igazolja a korábbi eladás dokumentumaival, nem kell illetéket fizetnie a lakásvásárlás után.